My poems

Ballagok az úton,
Köröttem csönd van,
Ismerőst nem látok,
Lépdelek magamban.

Háború dúl bennem,
Gyűlölet lobog,
Nem dőlhet el ez a harc,
Míg szívem dobog.

Gyűlölöm a világot,
Melyben élnem kell,
Gyűlölöm az ébredést
Minden egyes reggel.

Gyűlölöm az estéket,
Melyeket egyedül töltök,
Gyűlölöm a magányt,
S azokat, kik engem gyötörtök.

Magányosan lépdelek,
Köröttem sötét, s csend van,
Kívülről nem láthatják, hogy
Vívok egy harcot magamban.

Lobog bennem a fájdalom,
Ez tüzeli gyűlöletem,
Magam ellen fordul szívem,
Eldobnám az életem.

Belső harcot vívok,
Ha veszítek, meghalok,
Magam ellen küzdök,
Észt vesztve harcolok.

Ballagok az utcán,
Köröttem mélységes csend,
Egy hídhoz érek, lenézek,
Most dől el, helyre áll-e a rend.

Nézem a csorgó vizet,
Miért rohan a folyó?
Semmi dolga nincs,
Akkor a rohanás mire jó?

Tovább indulok,
A csatát megnyertem;
Ám hiába vagy most nyertes,
A háborút még elveszthetem.

*

Messze, messze elvágyok,
Hol nincsenek határok,
Hol ég és föld mind enyém,
Olyan helyre vágyok én.

Légy az enyém, Végtelen!
Legyen ez a végzetem!
Messze, messze, e világon túl,
Épüljön egy világ, mely új,

Legyen e világ a
Boldogság háza,
Kerüljön ide, ha vágya
Az örömnek hazája.

Messze, messze elvágyok,
Hol nincsenek határok,
Hol örök boldogságot látok;
Én megteremtem e világot.

*

Előtted a mélység

Egyedül vagy.
Előtted a mélység,
Lebegsz a semmi szélén.

Csak egy apró lépés...
Ennyi a boldogság.
A döntés most csak a tiéd:
Kétes élet vagy a biztos halál?

Ingadozol odafenn,
Rohannak a gondolatok,
A régi boldog pillanatok.

Az a kis lépés
Tényleg a boldogság?
Hozd meg a döntést!
Vár a túlvilág!

Érzed a magányt...
Peregnek a képek,
Szomorúk és szépek.

-Megéri maradni?-
Kérdésed a semmibe hull.
Életed megtagadni
Nem hagyja a múlt.

Visszalépsz a peremről...
Bár félsz rosszul teszed,
De mégsem dobod el életed.

*

Zuhanás

Egy szikla csúcsán állok,
Előttem a tenger.
Szabadságra vágyok,
Ez jár az eszemben.

Több emelet mélyen
Ott van a hullámsír,
Leugrani innen
Csak kevés ember bír. 

Repülni akarok!
Szárnyalni szabadon!
Nem állíthat meg
Semmilyen hatalom!

Egy rugaszkodás,
S lebegek az égben,
-Szabad vagyok!- kiáltom,
Majd zuhanok a mélybe.

Nem pereg előttem
Életemnek filmje,
Zuhanok boldogan
A tengervíz kékjébe.

Hogy nem vagyok madár,
Eddig is tudtam;
Ám most minden madár
Szabadságát kaptam!

*

Kiüresedett szív

A lélek halála
Az érzés hiánya,
Meghalt az én lelkem,
Nincs benne érzelem.

Kiüresedett a szívem,
Ez az én rossz hírem,
Kihalt már belőlem,
A tüzes, vad szerelem.

 *

Mindenért fizetned kell

Az életben mindenért fizetned kell:
A szerelemért, sírással;
A boldogságért, bánattal;
Egy szál rózsáért, vérrel;
Egy édes csókért, szívvel.

Ha szerelmes vagy, és a másik nem szeret,
Vagy egy körülmény az, mi síróvá tehet.
Ha boldog vagy, biztos, hogy jön a bánat is,
S összetöri szépenszövött álmaid.
Ha rózsát tépsz, tövis mar kezedbe,
Hogy ne legyen e tolvajlás feledve.
Minden édes csókban a szíved adod oda,
Ezért a csókkal ne légy tékozló soha!

Az életben mindenért fizetned kell valahogy,
De tanuld meg ezek mellett is megtalálni a boldogságod!

*

Csoda az élet

Az emberi életben sok apró csoda történik,
Az emberek tagadják, mert nem merik elhinni.

Én vagyok olyan merész,
Hogy hiszek a csodákban,
S megértem, hogy nem mindenre
Van magyarázat.

Tudok hinni abban,
Hogy az élet szép,
Még akkor is, ha
A bánat emészt.

Akarom hinni a csodákat,
Ez által az életet is szebbnek látni,
Akarom érezni az igaz boldogágot,
S az embereknek ezt a hitet átadni.

Az ember életében sok csoda történik,
Ideje, hogy megtanulja elhinni!

*

A Semmi közepén

Egy kis pont vagyok
Az örvénylő Semmi közepén,
Úgy érzem, teljesen
Egyedül maradtam én.

Ki nekem fontos volt,
Egy éve elhagyott,
Azóta én magányosan,
Szomorúan a Semmiben vagyok.

A Semmi időtlen
És határtalan,
Akárcsak a bánat,
Mi miatta van.

Egy magányos,
Értéktelen kis pont vagyok,
Úgy érzem, igazán már
Senkinek nem számítok.

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat