Titkom

Nem tudom hogy mondjam,
Éget a tűz,
Úgy hajlok karodba,
mint a szomorú fűz.

Csókommal mondom el,
Mit szavakkal nem tudok,
Azt, hogy beléd mennyire
Szerelmes vagyok.

*

Hangod

Titkon dobban a szívem,
Ha hallom a hangod,
Furcsa, jó érzés ez,
Neked elmondom.

Dobban a szív,
Elvész az ész,
S szerelemmel
Telik meg az egész.

Dobogó szívvel
Hallgatom szavad,
Az ész elvész
Csak a szerelem marad.

Szerelmes szavakat
Suttogsz a fülembe,
Közben mélyen
Nézel a szemembe.

Dobban a szív,
Elhal a szó,
S nem marad más,
Csakis a csók.

Karodba bújva,
Dobogó szívvel,
Csókollak téged
Szerelemmel.

*

Gondolatban

Gondolatban
Nálad jártam,
Karodba bújtam,
Csak erre vágytam!

Csókra nyújtottam
Ajkamat,
S te sem türtőztetted
Madagat.

Szerelmes csókok
Százai csattantak,
Ölelő karjaid
Tüzesen izzottak,

Szinte égette bőröm,
Mikor hozzám értél,
Sok csókot kaptál,
Pedig nem kértél.

S így folytatódna
Az álom,
De felébredtem.
Sajnálom!

*

Ne engedj el!

Szeretlek téged,
Úgy, mint soha senkit,
Nem akrlak téged
Soha elengedni.

Te se engedj engem,
Szoríts a karodba,
Tarts fogva kedvesem,
S ne engedj szabadra!

Tied vagyok mostmár,
Neked adtam szívem,
Kérlek vigyázz reám,
S ne engedj el engem!

*

Nem feledek

Fájdalom a szívemben,
Mást szeret a kedvesem,
Oly hirtelen elhagyott,
Búcsúcsókot sem adott.

-Volt egyszer két rövid éj,
Kora őszi, csöndes éj,
Akkor csókját ízlelvén,
Szerelembe estem én.

Két gyönyörű éjszaka,
Édes álmokat hoza,
Olyan boldog voltam én
Ölelését érezvén.-

Boldogságom elmúlhat,
De nem feledem a múltat,
Én még őrzöm emlékét,
Bár másnak adta a szívét.

*

Érted égek

Heves csókod ostromol,
Forró karod átkarol,
Szereteted feltüzel,
Érted égek vad tűzzel.

*

Nap és Hold

Csodálatos álmom volt,
Szeretkezett Nap és Hold.
Felébredtem, gondolkodtam,
Álmomban a Nap én voltam,
De ki volt
A Hold???

*

Hirdetés

Hol van az a férfi,
Aki szívem kéri?
Jelntkezzen bátran,
Bízzon önmagában!
Szerelmét kell adja,
És szívem meg kapja.

*

Te vagy az első...

Te vagy az első, kinek nem hazudtam,
Te vagy az első, kinek hinni tudtam,
Te vagy az első, kit igazán szertek,
Te vagy az első, kit soha nem feledek,
Te vagy az első, ki eldobta szívemet,
Te vagy az első, ki nem látja szenvedek,
Te vagy az első, kit igazán csókoltam,
Te vagy az első, kiért majdnem meghaltam.

*

Levelem

Ha e levelem megérkezik,
Édesem gondolj rám kicsit!
Jussanak eszedbe az eltöltött órák,
Szedd össze, mint sok kicsi morzsát.
Olvasd e levelet, s érezd, hogy szeretlek,
S tudd azt, hogy féltelek, mert meghalnék nélküled.

*

Elengedlek

Könnycsepp folyik arcomon,
Hogy hol lehetsz Kedvesem nem tudom,
Szeretsz-e engem vagy már nem,
Enyém a szíved vagy..........Á, nem.

Lemondok rólad Kedvesem,
Odaadom másnak a szívem,
Elengedlek, hogy élj tovább,
Nem kötlek láncra, mint kutyát.

Legyen boldog az életed,
Én már többet nem kérdezlek,
Nem érdekel, hogy mint érzel,
Elengedlek, hát menj! Kérlek!

Ne bántsd tovább a szívemet,
Menj, had' sírjam el könnyemet;
Szeretlek téged, jól tudod,
Majd elfeledlek, gondolod.

De most is tévedsz,
Mint oly sokszor Édes;
Mert soha nem feledlek,
Örökké szeretlek.

*

Nélküled

Nélküled üresek a nappalok,
S magányosak az éjszakák,
Nélküled azt hiszem meghalok
Egy magányos éjszakán.

Nélküled nem lehet szép a világ,
Nélküled nem nyílhat ki a virág,
Nélküled beborul az ég is,
Nélküled szomorú vagyok én is,
Nélküled elkerül az álom,
Nélküled a halálra vágyom.

Nélküled üresek a nappalok,
S méginkább az éjszakák,
Nélküled azt hiszem meghalok,
S hogy meghal az egész világ.

*

Szőke herceg?

Miről álmodik a lány
Sok holdfényes éjszakán?
A szőke hercegről talán?

Nekem nem kell a szőke herceg
Hófehér paripán,
Nem kell legyen kacsalábon
Forgó palotám.

Jöjjön inkább
Az igaz szerelem,
Legyen bár koldus,
Mégis kell nekem.

*

Mégis csak ő

Bonyolult egy szerelem,
Mégis csak ő kell nekem,
Haragudtam rá párszor,
Sírtam érte vagy százszor.

Viharos egy szerelem,
Mégis ő a kedvesem,
Könnyeim érte peregnek,
Érzékeim utána epednek.

Csodálatos szerelmünk,
Összetartozik lelkünk;
Birtokolja szívemet,
Elvette az eszemet.

Haragudtam már sokszor,
Sírok érte századszor,
Mégis ő a kedvesem,
Mégis csak őt szeretem.

*

Szeretnélek újra látni 

Szeretnélek újra látni,
Szerelmesen csak csodálni,
Hallgatni kedves nevetésed,
Érezni újra ölelésed.

Szeretnélek újra látni,
Naplementét megcsodálni,
Szerelmesen összebújni,
Szerető szavakat súgni.

Szeretnélek újra látni,
örökre karomba zárni,
Összebújni nyári esten,
Suttogni, hogy: Maradj velem!

*

Hidd el....

Hidd el, hogy szeretlek,
Álmodozom rólad,
Szerelmem veled lesz,
Még láthatod a holdat.

Hidd el, hogy nekem vagy,
Így rendelte Isten,
Nekünk ragyog a Nap,
Rajtad kívül más nincsen.

Hidd el és lépj hozzám,
Érezzem a tested,
Szerelmem ölelj át,
Ajkad ajkam keresse.

*

Tőled kérem

Tőled kérem a boldogságot,
Add nekem az egész világot!

Mit kérsz tőlem szívedért cserébe?
Fogadd el az enyémet helyébe.

Szíved birtokában enyém a világ,
Tiéd a szívem, s csak téged imád.

*

Szerelmem titkolom

Hidd el, hogy szeretlek,
Bár látom, hogy másra vágysz,
Mindenben kereslek,
Pedig te másra vársz.

Tudom, hogy másé vagy,
Nem szeretsz engem;
Azért, hogy enyém légy,
Mondd mit kell tennem? 

Szerelmem titkolom,
Neked el nem mondhatom,
Félek, elveszítenélek,
S ezt ki nem bírhatom.

*

Mondd, mért?

Mondd, mért szeretsz te mást,
Mikor itt vagyok én veled?
Mondd, mért örülsz úgy másnak,
Ahogy én csak neked?

Mért másnak adod szíved?
Hisz én érted élek.
Mondd, mért őt szereted?
Hisz ő ezt nem kérte.

Epedsz egy nő után,
Ki nem törődik veled,
Mit tehetnék én,
Hogy kinyíljon a szemed?

Szemem előtt szenvedsz,
Átérzem helyzeted:
Nem szeret szerelemed,
Mint ahogy engem sem.

Jó lenne, ha rájönnél,
Nála nem érhetsz célt.
Akkor talán észre vennéd,
Ki az, ki eddig is neked élt.

Mondd, mért szeretsz te mást,
Mikor itt vagyok én veled?
Mondd, mért örülsz úgy másnak,
Ahogy én csak neked?

*

Nincs varázs

Nincs rózsaszín köd,
Fényes ragyogás,
Mégis rám köszöntött
A szerelmi varázs.

Amikor őt látom,
Jobban dobog szívem,
Úgy érzem kívüle,
Nem kell már senki sem.

Áthat a szerelem,
Vágyódom utána,
Elmondtam neki is,
De sajna hiába.

Nem szeret ő engem,
Csak barátnak tekint,
Úgy érzem becsapott
Az élet megint.

Szerelmi varázsnak
Látszata sincs,
Megőrzöm magamban
E keserves kínt.

*

Tudod milyen? 

Tudod milyen fájó szívvel
Látni azt, akit szeretsz,
Mást ölelve, nevetéssel
Sétálni a tereken?

Tudod milyen látni azt,
Hogy boldog vele, s nem veled,
Öleli és csókolja azt,
Ki elfoglalta a helyed?

Tudod milyen égőn forró
A könnycsepp, mi arcodon csordul,
Mikor felidézed, hogy
Téged is ugyanígy csólokt?

Tudod milyen kongón üres
A szíved, hogy már nem szeret?
S még fájóbb, hogy azt kell látnod,
Szerelmét más kapja meg.

Tudod milyen szívfájdalom
A szerelmed elvesztése,
Ki úgy hagyott ott,
Hogy felhangzott nevetése?

Nem tudhatod, mit érez az,
Kit így hagynak el,
Nem láthatod, hogy milyen az,
Ki érte zokog minden éjjel.

Nem tudhatod, mily fájdalmas
Mással látni, boldogan,
Miközben te egyedül vagy,
S nagyon boldogtalan.

Tudod milyen őrült fájdalom
És harag tombol benned?

Ha nem, légy boldog,
S soha ne tudd ezt meg!

*

Meglátni és megszeretni

Meglátni és megszeretni
Csak egy pillanat,
Elhagyni és elfeledni
Nem megy egy élet alatt.

Meglehet, hogy nem igazság,
De ez a szerelem,
Akárhogy is berzenkedek,
Csak őt szerethetem.

*

Válaszolj!

Mondd meg mért félsz,
Mért nem mersz szeretni?
Mért jó neked
A múltért epedni?
Mért nem lépsz tovább,
Mért nem vagy kész rám?
Mondd meg mi az okod,
Hogy boldogságunk halogatod?

*

 Úgy kellett volna kezdeni

Eleve úgy kellett volna kezdeni,
Hazugság nélkül egymás szemébe nézni,
Mindig az igazat, s nem a jót mondani,
Így lehetett volna kapcsolatunkat nem elrontani.

Úgy kellett volna kezdeni,
Egymásban teljesen megbízni,
Nem hallgatni el semmit, mi rossz,
Így lehettünk volna boldogok.

Úgy kellett volna kezdeni,
Egymást romlatlan szeretni,
Összebújva édeset suttogni.
Igen! Úgy kellett volna nem elrontani!

*

Ez reménytelen

Attól tartok, ez egy reménytelen szerelem,
Én szeretlek, de nem kellesz nekem.
Hűségem így megtartani nem tudod,
Hisz rám telepszel, majd megfulladok!
Elveszítesz engem,mert túlságosan szeretsz,
Sajnos azt hiszed, boldog csak velem lehetsz.
Szeretlek, de ki nem állom,
Hogy szorongatsz, mint egy rémálom!

*

Szerelmes szívdobbanás

Hogy dobog a szerető szív?
Bárhonnan visszahív!
Dobbanását érzed, hallod,
S egy percig sem sokallod.
Van aki ugyanígy hallja a te szívedet,
Az, aki elmondhatja magáról, hogy a kedvesed.

*

Oldal: Szerelmes 2
My poems - © 2008 - 2024 - mypoem.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat